Dízel üzemanyag rendszer készülék (VW Passat B5)

A dízelmotor kezelőszerveinek elhelyezkedése a motortérben

• 1 - érzékelők a motorba belépő levegő nyomására és hőmérsékletére. Az 1997. VIII. előtt gyártott járműveken a motorba belépő levegő nyomásérzékelőjét a gázolaj közvetlen befecskendező rendszerének vezérlőegységébe szerelik be;
• 2 - a motor főtengely-fordulatszám-érzékelőjének elektromos csatlakozója;
• 3 - tűmozgásérzékelő elektromos csatlakozója;
• 4 - kipufogógáz-visszavezető rendszer szelepe;
• 5 - hűtőfolyadék hőmérséklet-érzékelő;
• 6 - a nagynyomású üzemanyag-szivattyú elektromos csatlakozója. A tíz tűs csatlakozót az üzemanyag-hőmérséklet-érzékelőhöz, a térfogat-szabályozóhoz és a szelep elmozdulás-érzékelőjéhez, valamint az üzemanyag-elzáró szelephez és a befecskendezési időzítő szelephez tervezték;
• 7 - sebességérzékelő;
• 8 - vezérlőkészülék. A vezérlőérzékelőt csak közvetlen üzemanyag-befecskendezéssel rendelkező dízelmotorokra szerelik fel;
• 11 - elektromos csatlakozó. 7 tűs elektromos csatlakozó az üzemanyag-elzáró szelephez és az üzemanyag-befecskendező időzítő szelephez;
• 12 - a nagynyomású üzemanyag-szivattyú térfogatának mérési helye;
• 13 - tüzelőanyag-befecskendező szelep tűelmozdulás-érzékelővel;
• 14 - mágnesszelep. A mágnesszelepet úgy tervezték, hogy korlátozza a turbónyomást;
• 15 - kipufogógáz-visszafecskendező szelep;
• 16 - légáramlásmérő

A vákuumtömlők elhelyezkedése a dízelmotor vezérlőrendszerében

• 1 - összekötő légcsatorna. Turbófeltöltős töltőlevegő hőcserélő;
• 2 - vákuum csatlakozás. Az AFN motorok turbófeltöltője által létrehozott levegő töltőnyomásának szabályozására;
• 3 - csatlakozás a fékrásegítőhöz;
• 4 - vákuum csatlakozás. Az AFN motorok turbófeltöltője által létrehozott levegőlöket szabályozására;
• 5 - vákuumszivattyú;
• 6 - szellőzőtömlő. Az AFN motorok turbófeltöltője által létrehozott levegőlöket szabályozására;
• 7 - szellőzőtömlő a levegőszűrőn;
• 8 - kipufogógáz-visszafecskendező szelep;
• 9 - kipufogógáz-visszafecskendező moduláló szelep

Ezt a motortípust Rudolf Diesel német mérnökről nevezték el, aki 1897-ben megépítette az első öngyulladó motort. Szerkezetileg a dízelmotor hasonló a benzinmotorhoz: ugyanazok a hengerek, dugattyúk, vezérműtengely, szelepek. De számos különbség is van, amelyek közül a fő, akár alapvetőnek is mondhatjuk, hogy a dízelmotorban az üzemanyag begyulladását nem a gyújtógyertya szikra okozza, hanem az a magas hőmérséklet, amelyet a levegő elér a hengerben lévő dugattyú általi összenyomása következtében.



A második fontos pont az üzemanyag-ellátás módja. A benzinmotorban a munkafolyadék benzin és levegő keveréke. A keveréket előre elkészítjük (a karburátorban) vagy közvetlenül a hengerekbe való betáplálás pillanatában (befecskendező rendszerekben) – a lényeg, hogy a tüzelőanyagot a levegővel együtt szállítsák, és egy viszonylag homogén üzemanyag-levegő keverék meggyullad és ég.

A dízelmotorban az üzemanyagot és a levegőt külön szállítják. Először levegőt szívnak be a hengerbe, majd összenyomják, majd csak utána fecskendezik be az üzemanyagot, így nincs értelme homogén üzemanyag-levegő keverékről beszélni. A befecskendezés a sűrítési ütem végén történik, az üzemanyag és a levegő valójában nem keveredik egymással, az égés a sűrített levegőbe fecskendezett üzemanyagsugár elején történik.

Az üzemanyag öngyulladása éles, hirtelen nyomásnövekedéssel jár a hengerben – ez magyarázza a dízelmotorok általában zajos, durva működését. A teherautókban használt alacsony fordulatszámú, nagy lökettérfogatú dízelmotoroknál ez a hátrány kevésbé szembetűnő és elviselhető. A személygépkocsik dízelmotorjaiban örvénykamra vagy előkamra, az égéstér egy kis szakasza segítségével próbálnak megszabadulni tőle, amelybe üzemanyagot fecskendeznek be. Ott meggyullad, részben levegővel keveredik, majd az égő keverék elterjed a henger fő térfogatában. Ez a módszer némileg csökkenti a motor működésének keménységét, de csökkenti a hőhatékonyságát és az üzemanyag-fogyasztást. A simább üzemanyag-gyújtás érdekében kétfokozatú befecskendezést és összetett elektronikus vezérlőáramkört használnak.


A dízelmotorok jellegzetessége a szilárd részecskék jelenléte a kipufogógázokban. Az égési folyamat heterogenitása miatt az egyes tüzelőanyag-részecskék felületén mindig van némi oxigénhiány, aminek következtében oxidációjuk helyett részleges hőbomlás következik be szilárd termékek - korom - képződésével. A gázolaj jó égéséhez jelentős, sőt túlzott mennyiségű levegőre van szükség.

Az eredeti információ a weboldalon található VWmanual.ru

Ezenkívül a dízelmotor kompressziós aránya kétszerese a benzinmotorokénak. Magas, nem kevesebb, mint 14 (eléri a 25-öt), a kompressziós arány szükséges ahhoz, hogy a hengerben a levegő hőmérséklete olyan értékre emelkedjen, amely elegendő az üzemanyag meggyújtásához. A dízelmotorok kompressziós aránya általában 21–22, és csak a motor szilárdsági jellemzői korlátozzák.

A dízelmotorok üzemanyag-adagoló berendezései sokkal összetettebbek, mint a benzinmotorokban. Bonyolultságukat elsősorban az határozza meg, hogy nagyon kis, mindössze néhány milligrammos adagokat kell befecskendezni a nagy nyomású környezetbe. Ezeket az adagokat nagyon pontosan kell mérni - a betáplált üzemanyag mennyisége szabályozza a dízelmotor működését. Ehhez gyors és precíz injektorokra van szükség. A nagy kompressziós arány megfelelő üzemanyag-szivattyúk használatát igényli – a befecskendező fúvókában a nyomásnak el kell érnie a több száz bart. Mindez bonyolítja és jelentősen megnöveli az üzemanyag-ellátó rendszer és ennek megfelelően magának a dízelmotornak a költségeit.

Az üzemanyagot a nagynyomású üzemanyag-szivattyú szívja ki az üzemanyagtartályból, majd nagy nyomás alatt juttatja el az üzemanyag-befecskendezőkhöz.

A kipufogógázokban lévő káros csavargok mennyiségének csökkentése érdekében oxidációs katalizátort szerelnek fel a dízelmotoros járművekre. A kipufogógázokat a motorba beáramló friss levegővel keverő rendszert is alkalmaznak, ami csökkenti a levegőben lévő oxigén százalékos arányát, amely a motor hengereiben elégetni fog. Ennek eredményeként az üzemanyag-keverék égési hőmérséklete csökken, ami a képződött nitrogén-oxidok mennyiségének csökkenését eredményezi.

Három ismert módszer ismert a dízel üzemanyag befecskendezésére a motor hengereibe. Az előkamrán keresztül, az örvénykamrán keresztül és közvetlen befecskendezés.

Amikor dízel üzemanyagot fecskendeznek be az előkamrán keresztül, az üzemanyag az előkamrán keresztül permetezve azonnal meggyullad. Az előkamrában lévő kis mennyiségű oxigén miatt az üzemanyagnak csak egy része ég el, az üzemanyag többi része az előkamrából a motor hengerébe szorul, ahol teljesen elég.

Amikor az üzemanyagot örvénykamrán keresztül fecskendezik be, az égési folyamat ugyanúgy megy végbe, mint amikor az üzemanyagot egy előkamrán keresztül fecskendezik be. A különbség az örvénykamrát az égéstérrel összekötő csatorna alakjában és méretében rejlik. Ha üzemanyagot fecskendeznek be az örvénykamrába, az üzemanyag és a levegő sokkal jobban keveredik, és az égési folyamat simább lesz.

Közvetlen üzemanyag-befecskendezés

Közvetlen üzemanyag-befecskendezéssel az üzemanyag közvetlenül az égéstérbe kerül. Az üzemanyag-szivattyú körülbelül 900 bar nyomás alatt szállítja az üzemanyagot, és az üzemanyag-befecskendezés két szakaszban történik.

A kétcsatornás tüzelőanyag-befecskendezők használata lehetővé teszi, hogy kezdetben kis mennyiségű üzemanyagot fecskendezzen be, ami javítja az üzemanyag-égést és simább égési folyamatot. A befecskendezett üzemanyag mennyiségét az elektronikus motorvezérlő rendszer szabályozza. A befecskendezett üzemanyag mennyiségét a vezérlőrendszer szabályozza a következő érzékelők információi alapján:

• - a gázpedál helyzetérzékelője információt továbbít a motorvezérlő egységnek a gázpedál aktuális helyzetéről;
• - motor főtengely fordulatszám érzékelő;
• üzemanyag befecskendező szelep tű elmozdulás érzékelő. Az érzékelőtől kapott információk alapján meghatározzák az üzemanyag-befecskendezés pillanatát, és a befecskendezési folyamatot az üzemmódtól és a motor főtengely-fordulatszámától függően állítják be;
• motor szívó levegő nyomás érzékelő (erősítő érzékelő);
• motor levegő hőmérséklet érzékelő;
• hűtőfolyadék hőmérséklet érzékelő;
• dízel üzemanyag hőmérséklet érzékelő;
• orsó pozíció potenciométer. Az érzékelőtől kapott információ alapján a rendszer meghatározza a befecskendezett üzemanyag tényleges mennyiségét.

A szívónyílásokon keresztül a motorba belépő levegő spirálisan örvénylik, ami javítja az égési folyamatot a motor hengereiben. Ez megkönnyíti a hideg motor beindítását is, és a motor előmelegítését –10° alatti levegő hőmérsékleten kell elvégezni.

Mielőtt az üzemanyag a nagynyomású üzemanyag-szivattyúba kerül, áthalad egy üzemanyagszűrőn, ahol a víz is leválik róla, és időszakonként le kell engedni.

Az üzemanyag-szivattyút a motor főtengelyéről egy fogasszíj hajtja meg. Az üzemanyag-szivattyú belső mozgó alkatrészei dízel üzemanyaggal vannak kenve.

Figyelmeztetés: Ne engedje, hogy gázolaj érintkezzen a hűtőrendszer tömlőivel. Azokat a tömlőket, amelyek hosszú ideje dízel üzemanyagnak voltak kitéve, ki kell cserélni.

Figyelmeztetés: A dízelmotor üzemanyag-ellátó rendszere különösen érzékeny a szennyeződésekre, ezért ügyeljen a maximális tisztaságra, amikor az üzemanyagrendszeren dolgozik. Az üzemanyag-vezetékek leválasztása előtt alaposan tisztítsa meg azokat a szennyeződésektől.

Figyelmeztetés: Ne használjon sűrített levegőt a motorra szerelt üzemanyag-rendszer alkatrészeinek tisztítására.

Figyelmeztetés: Az üzemanyag-befecskendezők működésének ellenőrzésekor soha ne helyezze a kezét vagy testrészét a befecskendező szelepből érkező üzemanyagáramba. Az üzemanyag nagy nyomás alatt jön ki a befecskendező szelepből, és a bőrön keresztül behatolhat a testbe.