A dízelmotor kezelőszerveinek elhelyezkedése a motortérben
- 1 - a motorba belépő levegő nyomás- és hőmérsékletérzékelői. Az 1997. VIII. előtt gyártott járműveken a motorba belépő levegő nyomásérzékelőjét a dízel közvetlen befecskendező rendszer vezérlőegységébe szerelik be;
- 2 - a motor főtengely-fordulatszám-érzékelőjének elektromos csatlakozója;
- 3 - a tű mozgásérzékelőjének elektromos csatlakozója;
- 4 - a kipufogógáz-utánpótlás szelepe;
- 5 - hűtőfolyadék hőmérséklet-érzékelő;
- 6 - a nagynyomású üzemanyag-szivattyú elektromos csatlakozója. A tízpólusú csatlakozót az üzemanyag-hőmérséklet-érzékelőhöz, a térfogat-szabályozóhoz és az orsó elmozdulás-érzékelőjéhez, valamint az üzemanyag-elzáró szelephez és a befecskendezési időzítő szelephez tervezték;
- 7 - sebességérzékelő;
- 8 - vezérlőkészülék. A vezérlőérzékelő csak közvetlen üzemanyag-befecskendezéssel rendelkező dízelmotorokra van felszerelve;
- 11 - elektromos csatlakozó. 7 tűs elektromos csatlakozó az üzemanyag-elzáró szelephez és az üzemanyag-befecskendező időzítő szelephez;
- 12 - hely a nagynyomású üzemanyag-szivattyú térfogatának mérésére;
- 13 - tüzelőanyag-befecskendező tű mozgásérzékelővel;
- 14 - mágnesszelep. A mágnesszelepet úgy tervezték, hogy korlátozza a turbó töltőnyomását;
- 15 - kipufogógáz-visszatápláló szelep;
- 16 - légáramlásmérő
A vákuumtömlők elhelyezkedése a dízelmotor vezérlőrendszerében
- 1 - összekötő légcsatorna. Turbófeltöltős levegő hőcserélő;
- 2 - vákuum csatlakozás. Az AFN·motorok turbófeltöltője által generált levegő töltőnyomásának beállításához;
- 3 - csatlakozás a vákuumfékerősítőhöz;
- 4 - vákuum csatlakozás. Az AFN·motorok turbófeltöltője által generált levegőlöket beállításához;
- 5 - vákuumszivattyú;
- 6 - szellőzőtömlő. Az AFN·motorok turbófeltöltője által generált levegőlöket beállításához;
- 7 - szellőzőtömlő a levegőszűrőn;
- 8 - kipufogógáz-visszatápláló szelep;
- 9 - moduláló kipufogógáz-visszatápláló szelep
Ez a motortípus Rudolf Diesel német mérnökről kapta a nevét, aki 1897-ben megépítette az első öngyújtó motort. Szerkezetileg a dízelmotor hasonló a benzinmotorhoz: ugyanazok a hengerek, dugattyúk, vezérműtengely, szelepek. De számos különbség van, amelyek közül a fő, akár alapvetőnek is mondhatjuk, hogy a dízelmotorban az üzemanyag begyulladását nem a gyújtógyertya szikra okozza, hanem a levegő magas hőmérséklete. eléri a hengerben lévő dugattyú általi összenyomás eredményeként.
A második fontos pont az üzemanyag-ellátás módja. A benzinmotorban a munkafolyadék benzin és levegő keveréke. A keveréket előre elkészítjük (a karburátorban) vagy közvetlenül a hengerekbe való betáplálás pillanatában (befecskendező rendszerekben) - a lényeg az, hogy a tüzelőanyagot levegővel együtt szállítsák, és egy viszonylag homogén levegő-üzemanyag keveréket meggyújtanak és elégetnek.
A dízelmotorban az üzemanyagot és a levegőt külön szállítják. Először levegőt szívnak be a hengerbe, majd összenyomják, és csak ezután fecskendezik be az üzemanyagot, így nem kell homogén levegő-üzemanyag keverékről beszélni. A befecskendezés a sűrítési ütem végén történik, az üzemanyag és a levegő valójában nem keveredik egymással, az égés a sűrített levegőbe fecskendezett üzemanyagsugár elején történik.
Az üzemanyag öngyulladását éles, görcsös nyomásnövekedés kíséri a hengerben - ez magyarázza a dízelmotorok általában zajos, kemény működését. A kis fordulatszámú, nagy lökettérfogatú dízelmotorokban, amelyeket teherautóknál használnak, ez a hátrány kevésbé hangsúlyos, és elviselhető. A személygépkocsik dízelmotorjaiban örvénykamra vagy előkamra, az égéstér egy kis rekeszével próbálnak megszabadulni tőle, amelybe az üzemanyagot befecskendezik. Ott meggyullad, részben levegővel keveredik, majd az égő keverék átterjed a henger fő térfogatán. Ez a módszer némileg csökkenti a motor merevségét, de csökkenti annak termikus hatásfokát és üzemanyag-hatékonyságát. A simább üzemanyag-gyújtás érdekében kétfokozatú befecskendezést és összetett elektronikus vezérlőáramkört használnak.
A dízelmotorok jellegzetessége a részecskék jelenléte a kipufogógázokban. Az égési folyamat heterogenitása miatt az egyes tüzelőanyag-részecskék felületén mindig bizonyos oxigénhiány figyelhető meg, aminek következtében oxidációjuk helyett részleges hőbomlás következik be szilárd termékek - korom - képződésével. A gázolaj jó égéséhez jelentős, sőt túlzott mennyiségű levegő szükséges.
Ezenkívül a dízelmotor kompressziós aránya kétszerese a benzinmotorokénak. Magas, nem kevesebb, mint 14 (eléri a 25-öt), a kompressziós arány szükséges ahhoz, hogy a hengerben lévő levegő hőmérséklete olyan értékre emelkedjen, amely elegendő az üzemanyag meggyújtásához. Általában a dízelmotorokban a kompressziós arány 21–22, és csak a motor szilárdsági jellemzői korlátozzák.
A dízelmotorok üzemanyag-ellátó berendezései sokkal bonyolultabbak, mint a benzinmotorokban. Bonyolultságukat elsősorban az határozza meg, hogy nagyon kis, mindössze néhány milligrammos adagokat kell befecskendezni egy nagynyomású közegbe. Ezeket az adagokat nagyon pontosan meg kell mérni - a szállított üzemanyag mennyisége szabályozza a dízelmotor működését. Ehhez gyors és pontos fúvókákra van szükség. A nagy kompressziós arány megfelelő üzemanyag-szivattyúk használatát igényli - a befecskendező fúvókában a nyomásnak el kell érnie a több száz bart. Mindez bonyolítja és jelentősen megnöveli az üzemanyag-ellátó rendszer és ennek megfelelően magának a dízelmotornak a költségeit.
Az üzemanyagot a nagynyomású üzemanyag-szivattyú szívja ki az üzemanyagtartályból, majd nagy nyomással továbbítja az üzemanyag-befecskendezőkhöz.
A dízelmotoros járművek kipufogógázaiban lévő káros anyagok mennyiségének csökkentése érdekében oxidáló katalizátort szerelnek be. A kipufogógázok motorba belépő friss levegővel való keverésére is rendszert alkalmaznak, aminek eredményeként csökken a levegőben lévő oxigén százalékos aránya, amely a motor hengereiben elégetni fog. Ennek eredményeként az üzemanyag-keverék égési hőmérséklete csökken, ami a képződött nitrogén-oxidok mennyiségének csökkenését eredményezi.
Három módszer létezik a dízel üzemanyag befecskendezésére a motor hengereibe. Az előkamrán keresztül, az örvénykamrán keresztül és közvetlen befecskendezés.
Amikor dízel üzemanyagot fecskendeznek be az előkamrán keresztül, az üzemanyagot az előkamrára permetezzük, és azonnal meggyullad. Az előkamrában lévő kis mennyiségű oxigén miatt az üzemanyagnak csak egy része ég ki, az üzemanyag többi része az előkamrából a motor hengerébe kerül, ahol teljesen kiég.
Amikor az üzemanyagot örvénykamrán keresztül fecskendezik be, az üzemanyag égési folyamata ugyanúgy megy végbe, mint amikor az üzemanyagot egy előkamrán keresztül fecskendezik be. A különbség az örvénykamrát az égéstérrel összekötő csatorna alakjában és méretében rejlik. Ha üzemanyagot fecskendeznek be az örvénykamrába, az üzemanyag sokkal jobban keveredik a levegővel, és az égési folyamat simább lesz.
Közvetlen üzemanyag-befecskendezés
Közvetlen üzemanyag-befecskendezéssel az üzemanyagot közvetlenül az égéstérbe fecskendezik be. Az üzemanyag-szivattyú körülbelül 900 bar nyomáson szállítja az üzemanyagot, és az üzemanyag befecskendezése két lépcsőben történik.
A kétcsatornás üzemanyag-befecskendezők alkalmazása lehetővé teszi az üzemanyag kis részének kezdeti befecskendezését, aminek eredményeként javul az üzemanyag égési folyamata, és maga az égési folyamat gördülékenyebben megy végbe. A befecskendezett üzemanyag mennyiségét az elektronikus motorvezérlő rendszer szabályozza. A befecskendezett üzemanyag mennyiségét a vezérlőrendszer szabályozza a következő érzékelők információi alapján:
- - a gázpedál helyzetérzékelője információt továbbít a motorvezérlő készüléknek a gázpedál aktuális helyzetéről;
- - motor főtengely fordulatszám érzékelő;
- üzemanyag-befecskendező tű mozgásérzékelő. Az érzékelőtől kapott információ alapján meghatározzák az üzemanyag-befecskendezés pillanatát, és a befecskendezési folyamatot a működési feltételektől és a motor főtengely-fordulatszámától függően állítják be;
- motor légnyomás érzékelő (erősítő érzékelő);
- a motorba belépő levegő hőmérséklet-érzékelője;
- hűtőfolyadék hőmérséklet-érzékelő;
- dízel üzemanyag hőmérséklet-érzékelő;
- orsó pozíció potenciométer. Az érzékelőtől kapott információ alapján a rendszer meghatározza a befecskendezett üzemanyag tényleges mennyiségét.
A szívócsatornákban a motorba belépő levegő spirálszerűen csavarodik, aminek következtében javul az égési folyamat a motorhengerekben. A hideg motor beindítását is megkönnyíti, és a motort -10°C alatti levegőhőmérsékletnél elő kell melegíteni.
Mielőtt az üzemanyag bejutna a nagynyomású üzemanyag-szivattyúba, az üzemanyag áthalad az üzemanyagszűrőn, amely szintén leválasztja belőle a vizet, amelyet időszakonként le kell engedni.
Az üzemanyag-szivattyút a motor főtengelye hajtja egy fogasszíjon keresztül. Az üzemanyag-szivattyú belső mozgó alkatrészei dízel üzemanyaggal vannak kenve.
Figyelmeztetés: Ne engedje, hogy gázolaj érintkezzen a hűtőrendszer tömlőivel. Azokat a tömlőket, amelyek hosszú ideje dízel üzemanyagnak voltak kitéve, ki kell cserélni.
Figyelmeztetés: A dízelmotor üzemanyag-ellátó rendszere különösen érzékeny a szennyeződésekre, ezért az üzemanyagrendszeren végzett munka során legyen a lehető legtisztább. Az üzemanyag-vezetékek leválasztása előtt alaposan tisztítsa meg azokat a szennyeződésektől.
Figyelmeztetés: Ne használjon sűrített levegőt a motorra szerelt üzemanyagrendszer alkatrészeinek tisztítására.
Figyelmeztetés: Az üzemanyag-befecskendezők működésének ellenőrzésekor soha ne tegye a kezét vagy testrészét a befecskendező szelepből kilépő üzemanyagsugár alá. Az üzemanyag nagy nyomással távozik a fúvókából, és a bőrön keresztül bejuthat a szervezetbe.
Látogatói megjegyzések